Egy méltatlanul elfeledett nagyvonalú mecénás
Jablonkay Mária gyűjteményvezető cikke gróf Karátsonyi Guido (1817-1885) földbirtokos, főrendiházi tag, császári kamarás, mecénás életútjáról. Az ő nevéhez fűződik a rózsaesküvők szokásának bevezetése, mely a kor egyik legjelentősebb földesúri gesztusa volt Solymár, Pilisvörösvár, és Pilisszentiván részére.
Gróf Karátsonyi Guido Pilisszentiván, Pilisvörösvár és Solymár földesura
A szamosújvári Karátsonyi Guido magyarörmény nemesi családban született. A családnak jellemvonása volt , hogy nagyszerű anyagi áldozatokat hozott a hazáért. 1817.aug. 7-én született Guido Karátsonyi Lajos gróf Stahremberg Alojziával kötött házasságából. Kitűnő nevelésben részesült, jogi tanulmányokat folytatott, majd tisztviselőként tevékenykedett Temes megyében.. Fiatalon bejárta a fejlett nyugati országokat, tapasztalataival a hazai viszonyok javítását tűzte ki célul.
A szabadságharcban a pesti nemzetőrség szervezésében vett részt. Nemzetőr parancsnokként a szabadságharc bukását követően üldözték, vagyonát elkobozták, de valahogyan megszabadult a vádak alól. 1851-ben Mariazellben vette nőül puchoi és csókai Marczibányi Máriát, Marczibányi Lőrincz császári és királyi kamarás leányát , aki akkor Solymár, Pilisszentiván és Pilisvörösvár birtokosa volt. Karátsonyi Guido e házasságkötés révén lett e birtok földesura. A család nagy kiterjedésű birtokai távol,Temes és Torontál vármegyében voltak. 1858-ban Rudolf cs.és k. főherceg s korona örökös születése alkalmából 100.000 pengő forintnyi alapítványt tett, amelynek kamataiból a jótékony intézetek támogatását határozta meg.
Mint gondos földesúr, és mint nagyvonalú, bőkezű mecénás egyaránt ismert volt. Jellemvonásai közé tartoztak a jóakarat, segítőkészség, áldozathozatal. Templomokat építtetett itthon és a Szentföldön. A budapesti Bazilika, a Műcsarnok építését is támogatta.
A Magyar Tudományos Akadémia javára is óriási összeget adományozott. Közügyek megvalósítását segítette,a nemzeti irodalom és művészet fejlődését, tehetségeit csakúgy támogatta, mint a nemzet színháza, vagy a zenede működését. Adományai nyomán sokan tanulhattak, a drámaírást, vígjátékírást pályázati formában segítette. A magyar írók segélyegyletének, a jótékony intézményeknek, nőegyleteknek, árvaházaknak, kórházaknak, hadirokkantaknak, hadiárváknak, kisdedóvóknak mind -mind segítséget nyújtott adományaival. Az 1839-ben alapított első hazai szegénygyermek kórházat, amelyet Schöpf_Mérei Ágost hozott létre,szintén támogatta.
A solymári tűzvészt követően a lakosságnak könyöradományt nyújtott, a templom javításához is hozzájárult. Az 1863-as aszály idején, amikor maga is nagy veszteségeket szenvedett, " volt urbéreseinek valóságos gondos atyja volt." Nem a címvágy sarkallta. Erkölcsi kötelességének tekintette:" minél nagyobb a vagyon, annál nagyobbak a haza iránti kötelességek". 1851-ben elnyerte a jeruzsálemi Szent-sír rendet a jeruzsálemi latin pátriárkától. Hazánkban negyedikként beodrai Karátsonyi Guido úr kapta meg elismerésként X.Pius pápa legmagasabb érdemrendjét a Krisztus rend első osztályú csillagkeresztjét. Igen nagy megtiszteltetés volt ez egy alig 30 éves fiatalembernek. 1858-ban birodalmi grófi címet nyert a császári döntés értelmében. Szülővárosa és több város díszpolgárának választotta. Levélben magát és tetteit igen szerényen feltüntetve köszönte meg Szamosújvár elismerését. A csákovai körzetben országgyűlési képviselőnek választották, amely tisztséget két ciklusban töltötte be. Választói szeretetük, bizalmuk kifejezéseként nagyszerű ünnepséggel fogadták. Magyar grófi rangot Ferencz József császártól 1874.március 14-én kapott.
"1881-ben valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki őfelsége. Ezt a címet a Vaskoronarend nagykeresztjével kapta meg." A trónörökös házasságából született első gyermek fényes keresztelői szertartására is meghívást nyert Bécsbe. A többi magyar főúr politikai meghívásával szemben őt egyéb érdemei miatt választották erre a megtiszteltetésre. Választmányi tagja a Nemzeti Casinonak, igazgatósági tagja az Erdélyi Múzeum Egyesületnek, 1868-ban a budai Népnevelési egylet választja elnökévé, csakúgy, mint a budai Torna Egylet, vagy a Festészeti Akadémia.
Gróf Karátsonyi Guido értő műgyűjtő volt. Mind palotája képtára, könyvtára ezt igazolja. A Nemzeti Múzeum számára megvett és általa adományozott Canova szobor ugyanezt bizonyítja. A budai Krisztinavárosban épített csodálatos palota többször adott otthont Liszt Ferenc hangversenyeinek, az arisztokrácia rendezvényeinek, báloknak, színi előadásoknak. Karátsonyi gróf is tagja volt a Liszt Ferenc 50 éves jubileumi ünnepsége szervezői csoportjának. Házasságából hat leánya és három fia született. Gyakran tartózkodott a család a Pilisszentivánon álló vadászkastélyban is, nemcsak Beodrán, vagy Budán.
A solymáriak, vörösváriak, szentivániak közös öröksége a rózsaesküvő hagyomány. Francia eredetűnek vélik, amelyet országosan egyedülállóan a vörösvári uradalomban hazánk csak e három falujában a hozott létre gróf Karátsonyi Guido. Az alkalom, amely az alapításhoz a gondolatot ébresztette, Rudolf trónörökös és Stefánia hercegnő házassága volt 1881. május 10-én. Ekkor gróf Karátsonyi Guido 40.000 korona értékű alapítványának kamatai jutottak a szerencsés ifjú pár támogatására.
Első alkalommal, 1882. május 10-én soha nem látott fényes ünnepély volt Solymáron, amikor a két sváb fiatal Thaller Borbála és Milbich Mihály esketését Haynald bíboros celebrálta. A folytatásban a Rózsaleány esküvő bemutatására kerül sor. A szomszéd községek helytörténész kutatói közös örökségükre való megemlékezésül együtt szervezendő és mindhárom településen bemutatásra kerülő kiállítással kívánnak megemlékezni a Karátsonyi grófi család nagylelkű, több évtizeden át biztosított adományáról, amely sok szegény fiatal párnak adott biztos indulást az élethez.
Forrás: Fancsali János : Gr.Karátsonyi Guido Liszt Ferenc magyarörmény barátja Országos Széchényi Könyvtár archivált Vasárnapi Újság folyóiratai
Jablonkay Mária gyűjteményvezető
