Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény
Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény. Nevét 2003-ban arról az első vezetőjéről kapta, aki 28 éven át szervezte a gyűjteményt, rendezte kiállításait, gyarapította anyagát odaadó lelkesedéssel. Az épületben az első kiállítóhelység a történeti-régészeti, a második a néprajzi vonatkozású emlékeket őrzi. A harmadik terem az egykori szatócsboltot, a negyedik pedig egy XX. század elejei patikát mutat be a látogatóknA gyűjtemény első régészeti leletei a rézkor végéről valók. A község határában találtak bronzkori leleteket is, a vatyai kultúra idejéből. A rómaiak Kr.e. 11-10 körül szállták meg a Dunántúlt, és Pannónia provincia néven birodalmukhoz csatolták. Acqincum közelében alakult ki az a település Solymár helyén, amelyben a kelta eraviszkuszok, és a rómaiak az i.sz. I-II. század idejében együtt éltek, majd a kelták beolvadtak, romanizálódtak.
A gyűjteményben a római-kori temető feltárásából néhány edénytöredék és restaurált darab található. A kőtár a határból előkerült I-II. századi római kőemlékeket őrzi.A Római Birodalom széthullását követően a népvándorlás utolsó hullámával érkezett az avarság, és telepedett meg környékünkön. A temetőjük feltárásakor talált művészi ötvösmunkák (ezüstveretek, fülbevaló) ma a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók, nálunk fényképeik láthatók. A Honfoglalás idejéből Solymárról egy törött kardot őriz a Magyar Nemzeti Múzeum.Solymár első említése 1266-ból egy birtokadományozási oklevélen szerepel, amelyet az Országos Levéltár őriz. Fotómásolata látható kiállításunkon.
A település neve Solomárként, majd Salmár, Solmar alakban bukkan fel a későbbi okmányokban. A solymárok a királyi udvarhoz tartozó vadászok voltak, akik a sólymok idomításával foglalkoztak. Községünk róluk kapta tehát a nevét. A község a középkorban oppidum-mezővárosként is szerepel.A hódoltságig magyarlakta területen Solymár várát Lackfy István nádor építtette az 1360-70 körüli években. Tulajdonosai királyok, királynék, főméltóságok viselői voltak. Valamennyien szívesen vadásztak környékünkön. Leghíresebb tulajdonosa Mátyás király volt, aki szintén szívesen időzött itt, majd fia Corvin János birtokolta a várat. A törökök az 1560-70 körüli időben elpusztították-, felégették a várat, a terület több mint 100 évre lakatlanná vált.
A vár ásatásait Dr. Valkó Arisztid kezdte meg az 1930-as években, akinek köszönhetően a falmaradványok ismét kirajzolják az egykori vadászkastély területét, méreteit. A későbbi ásatásokkal a vár alaprajza pontosult, a leletanyag pedig Dr. Valkó Arisztid halála után a gyűjteményünkbe került. A harmadik kiállítási teremben a Vermes család szatócsboltja ismerhető meg, amely a XX. század első felében működött Solymáron. A berendezést a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kölcsönözte bemutatásra.
A főépület utolsó szobájában a régi solymári szecessziós patika látható. A kiállítás bemutatja az egykor itt dolgozó gyógyszerészek életét, munkásságát is.A hódoltság után az első telepesek rácok voltak a XVIII. század elején, őket hamarosan a németajkú telepesek követték, akik Schwarzwald és Fulda térségéből érkeztek. 1747-re már 550 lakója volt Solymárnak. A sváb lakosság hagyományait, ünnepeit, népviseletét, szokásait múzeumunk második termében láthatják az érdeklődők. Nyomon követhető az ember életútja a bölcsőtől a sírig.
A tárgyak, eszközök, a fotófríz az itt élők életét, értékes kultúráját tükrözik.A színben a község mezőgazdasági eszközei, gépei, használati tárgyai kerültek bemutatásra (cséplőgép, szekerek, szán, szőlőprés, eke, vetőgép, hám, stb).A szín alá épített új kőtárban a határból előkerült római kori faragott sírkő, oltárkő, Neptun-kő, valamint a középkori várból származó lőrés, ajtó- és ablakkeret töredékek kerültek kiállításra.
Cím: 2083 - Solymár, Templom tér 2.
Telefonszám: (+36 (26)) 360-275
Nyitva tartás: K: 10-12, a hónap első 3 hétvégéjén szombaton 14.30-16.30, V: 10.12
(A cikk forrása: www.museum.hu )
